Spira Eszter Mirjam - Buborék
Mi az a remény, mi a legtöbb ajkat szóra nyitja?
Egy érzés, egy késztetés, mely a világot
Négy sarkából történelmi kortól függetlenül
Bármikor kifordítja.
Kifordítja vagy kiborítja.
Elpusztítja vagy letarolja.
Az érzés, mely világot világgal egyesít
S a két világ az egyesülés közben
(halkan és csöndben) mindent elveszít
Mi valaha ő maga volt.
Ez a veszteség önkéntes.
Megélni szenvedély és gyönyör
Melynek összes sejtje édes.
Édes, mint a cukor minden egyes kristálya
Az, amit sose teszel bele a kávédba,
És keresheted-kutathatod naphosszat
A zero kóládba’
De hasztalan.
Helyette születik egy új világ,
Az örömök kertje,
Ahol minden csupa-csupa virág.
De ez a kert egy börtön és a rab az elme.
S az elme a kertet a félelem
És a komplexus magjával veti be.
A félelem csak beszél,
Szája sosem áll be,
Elpusztítja, ami él
És kapukat zár be.
De mit mond a félelem?
Mivel tud zsarolni?
Hogy a szerelem az élelem,
S ha elveszed, éhen fogok halni.
Én odaadtam neked a világot,
Benne fényes, nyurga csillagokkal,
Adok még egy tonna boldogságot,
Ha az úton vihetlek magammal.
Az összes csillagom benned ragyog,
De nélkülük sem félek a sötetben,
Mert a tiéd vagyok.
Azt hiszed van hatalmad
A világunk felett?
Csak éppen annyi,
Amennyit neked adtam, s te nekem
Mikor az élet rózsaszín lett.
Hogy akarsz-e, szeretsz-e nem számít.
Bennem már minden megtörtént,
S az érzést, mi általad született bennem
Örökre őrzi a buborék.
Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre
További műsoraink a betone.hu-n
Facebook: Betone
Instagram
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
Österreich