A történelem ismétli önmagát, de mégis jobb, ha tudjuk, mire számítsunk az ismétlődés során
Ahogy a legtöbb novellistának, Bán Zsófiának is milliószor szegezték már a kérdést: mikor jelentkezik végre regénnyel? Eddig kellett várni. A május végén bemutatott Alétheia él egy különleges családregény, amely egyszerre beszél a történelem egyik legvészterhesebb korszakáról egy budapesti zsidó család történetén keresztül, és arról is, miként ismétli magát a történelem. A Rio de Janeiróban született szerző személyes és családi emlékei is átszövik történetet, de arra külön ügyelt, hogy ne derüljön ki mely pontokon ér össze valóság és fikció. Az olvasás szeptember 8-i világnapja jó apropót adott arra, hogy Nyáry Krisztián utánajárjon milyen intézkedéseket hoznak világszerte a kormányok annak érdekében, hogy növeljék a könyvek iránti keresletet. Az epizód végén pedig tíz a közelmúltban megjelent magyar családregényt ajánlunk.
--------
55:57
--------
55:57
Nem Kondor Vilmos, hanem az olvasók döntik el, milyen a kortárs magyar krimi
Nemzetközi szinten és Magyarországon is legalább annyi női krimiíró van ma már, mint férfi, a műfaj pedig hosszú évtizedek után végre reneszánszát éli itthon is. Egyre több kötet jelenik meg és egyre több az új szerző. Mindeközben jól látszik, hogy szomjaznak az olvasók a sorozatokra, bár a „stand alone” vagyis az egyrészes kötetek is kelendőek. Mintha az utóbbi időben bátrabban mernének szakítani az írók a klasszikus krimi műfaji sajátosságaival. Utóbbi kapcsán éles vita robbant ki néhány hónappal ezelőtt, az egyik legnépszerűbb magyar krimiíró, Kondor Vilmos ugyanis erős kritikával illette a hazai krimiszcénát. Ezúttal Szlavicsek Judit és Mészöly Ágnes szerzői, míg Szabó Piroska a General Press főszerkesztőjeként kiadói oldalról lesznek Nyáry Krisztián vendégei, akik nem csak reagálnak a kritikára, de párhuzamokról, témaválasztásokról, női főhősökről, és arról is mesélnek létezik-e szerintük egyáltalán női krimi. Az epizód elején a 180 éve született műfaj születéséről lesz szó, amely máig a legnagyobb forgalmat bonyolító könyvpiaci kategória, majd a modern krimi alfajairól és a legmeglepőbb példányszámokról is beszámolunk.
--------
47:12
--------
47:12
Röhrig Géza: Vannak olyan szenvedések, amelyektől nem akarok minden áron megszabadulni
Új verseskötete kapcsán Istenhez való viszonyáról, a házasság intézményéről, soha meg nem ismert édesanyjához fűződő érzelmeiről, és arról is mesél a Buksóban Röhrig Géza, hogy a megbocsátás sajtója talán túlontúl is jó. A két évtizedes New York-i tartózkodás után idén hazatelepülő szerző három versét fel is olvasta Semmike-dalok című kötetéből, és ezekről hosszabban is beszélgetett Nyáry Krisztiánnal – szabadon, mégsem csapongva.
--------
52:12
--------
52:12
Világszerte a túlélésért küzd a tudományos könyvkiadás
Olyan időszakot élünk, amikor a tudomány iránti bizalom világszerte csökken. Érezhetően egyre erősebbek az áltudományos hangok, ezért talán soha nem voltak annyira fontosak a hiteles tudományos és ismeretterjesztő könyvek, mint napjainkban. De mi alapján válasszunk? Hogyan születnek és melyek a legnagyobb kihívások a hazai tudományos irodalomban? Mennyire terhelt és bonyolult a finanszírozásuk? Mekkora példányszámban jelennek meg és mennyire népszerűek ezek a kötetek itthon és külföldön? – A Magyar Tudományos Akadémia kétszázadik születésnapján a Buksó a tudományos könyvkiadás jelenéről és jövőjéről szervezett beszélgetést. Nyáry Krisztián ez alkalomból Németh Kingának, az idén 35 éves Typotex Kiadó vezetőjének, Holl András csillagásznak, az MTA Könyvtár főigazgató-helyettesének, és Kecskeméti Gábor irodalomtörténész akadémikusnak tette fel kérdéseit. Az epizód elején Valuska László volt a Buksó vendége, aki a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezőkejént és a Könyves Magazin lapigazgatójaként ma már hivatásszerű olvasó. Esterházy Péterről, meghatározó gyerekkori könyves emlékeiről, de a Margó-díj odaítélésének kulisszatitkairól is mesélt.
--------
1:11:55
--------
1:11:55
Prieger Zsolt: Szentírásként olvasom az irodalmat
Több identitású létezőként hivatkozik magára, hiszen tanár, irodalmi estek rendszeres vendége és előadója, igazi könyvőrült, mégis a legtöbben az Anima Sound System alapítójaként ismerik. Annak ellenére, hogy Prieger Zsolt nem rajong a füveskönyvekért, új munkája egy válogatott idézetekkel teli kötet lett. 365 gondolatot gyűjtött össze Szerb Antaltól, hogy az év minden napjára jusson egy. Az olvasás iránti csillapíthatatlan szenvedélyről, a reményről, hitről, a zene és a szépirodalom párhuzamairól, de új könyvének születéséről is mesél a Buksóban, amelyben a közelgő irodalmi fesztiválok színes felhozataláról is szó lesz, és tíz klasszikus művet is hozunk, amelyek így vagy úgy, de újragondolt formában jelentek meg a közelmúltban.