Könyves Magazin

Október 8-án Anne Carson kanadai költőnek ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat „merész és újító életművéért, amely játékos párbeszédbe lép a klasszikus hagyománnyal, ezzel új formákat teremtve a kortárs irodalomban” – a Könyves Magazin Magyar hangja című világirodalmi podcastjének vendége Fenyvesi Orsolya író, költő, műfordító, aki a Nobel-díjas szerző Vörös önéletrajza című versesregényét ültette át magyar nyelvre.

A podcast témái:

Izzik a telefonvonal: Fenyvesi Orsolya megtudja, hogy Carson Nobel-díjas

A műfordítás és a megosztás vágya

Így olvastuk Carson magyarul megjelent versesregényét, a Vörös önéletrajzát

Szörnyetegből érzékeny fiú, hősből seggfej

Kedvenc idézeteink

A mitológia szerepe Carsonnál és Fenyvesinél

Kamaszok és a versolvasás

Felszabadító, hogy nem kell választani a tudás és az érzékenység között

Könyvajánló: mit olvassunk még Carsontól és Fenyvesitől?

November 4-én szabadon hozzáférhetővé váltak az ügynökakták, így egy egész társadalom indult el a megismerés útján. Viszont az irodalomban már régóta jelen vannak egykori ügynökök és utódaik, mint például a leghíresebb és legnagyobb vitát kiváltó Tar Sándor-ügye, aki maga is besúgó volt. De Esterházy Péter és Forgách András is megírta, hogyan vettek részt a szüleik az államhatalom működésében. De hogyan segíthet az irodalom a családi titkokkal való leszámolással? És hogyan lehet feldolgozni, ha a szeretteink ügynökök voltak? Valuska László, Tasi Annabella és Szabolcsi Alexander ezek mentén beszélget az ügynökaktákról és az ügynökirodalomról. Hallgasd meg az adást!

Az adásban felmerülő témák:

Milyen változást hoznak az ügynökakták?

Elfogadás vs harag

Mennyire van felkészülve a magyar társadalom a szembenézésre?

Esterházy és a Javított kiadás

Tar Sándor, az ügynök

Önkéntes jelentés vagy kényszerített besúgás

Bartis Attila és Tompa Andrea friss könyvei

Forgách András és a családi mitológia

Hogyan segít a feldolgozásban az ügynökirodalom?

Miért szól ritkán az irodalom az öregedésről, és mit adhat az olvasás idős korban? A Szauna kihelyezett adását az Erste Teréz körúti bankfiókjában vettük fel a Margó x Erste HIGGY MAGADBAN könyvgyűjtő akció mellett. Kutatásokról, demenciáról és könyvtárakról beszélgettünk, és természetesen az ajánló sem maradt el: ezúttal olyan köteteket hoztunk, amelyek az öregedésről szólnak. Hallgasd meg, és adj kölcsön egy könyvet te is egy idős családtagodnak!
 
A beszélgetés témái:

Hogy került a Szauna a bankba?

Hol van az öregedés helye a kultúrában? A fiatalságkultusztól Máraiig

Miért rossz az öregedés „imidzse”?

Mit tehet az olvasás az agyért és az egészségért?

Gyakorlati tippek: e-könyv-olvasó, hangoskönyv, könyvtár

Hogyan lehet kapcsolódni az olvasás segítségével?

Könyveket ajánlunk!

Szinglikirálynő, karrierista, fogyókúramániás, lúzer – Bridget Jones, a modern hősnő, aki harminc éve tart görbe tükröt nekünk, a társadalmi elvárásoknak és a fogyasztói kultúrának. Helen Fielding regénye, a Bridget Jones naplója A nő hétszer sorozat októberi témája. 
.....

Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog?
A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól.

A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, amelynek a budapesti ISON ad otthont.

A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai:  

február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet

március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway

április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom

május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya

szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs

október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója

november 10. – Zadie Smith: NW

A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Mit kezdjünk a kötelező olvasmányokkal, amikor a legújabb PISA-mérés szerint romlik a szövegértésünk? Hogyan állnak most a kötelezők, vajon kell-e több szabadság, kortárs szöveg és női szerző a tantervbe? Valuska László, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander idézi fel iskolai olvasmányélményeit, Tasi Annabella pedig a romániai kötelezők kötelezők világába vezeti be a hallgatókat a legújabb Szauna adásban. Szó esik Christopher Nolan Odüsszeia feldolgozásáról és az adaptációk hatásáról is, sőt közelezőket is ajánlunk az adás végén. Hallgassátok meg a podcastet!

 
A podcast témái:

PISA-mérés és a szövegértés válsága

Iskolai kötelezők: szeretjük vagy gyűlöljük?

Miért fontos kötelezőket olvasni?

Milyen művek határozzák meg a romániai oktatást?

Az új kormány lehetséges változtatásai és szakmai irányok

Hogyan lehetne jobb élmény a kötelezők olvasás?

Az Odüsszeia filmről

5 kötelező, amit nem érdemes kihagyni