HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Miért tekintünk Magyarországon még mindig „mostohagyerekként” az agrár-erdészeti rendszerekre, miközben Európa nyugati felén már bizonyított technológiáról van szó? Megéri-e „elpocsékolni” a jó minőségű termőföldet fákra? Mi az a földegyenérték arány (LER), és hogyan jön a képbe a karbonpiac? Tényleg megterem a málna egy fasor alatt? Miért volt jó a makkoltatás, és miért kiváló megoldás a fás legelőkön történő állattartás? mire kell figyelni, amikor a kombájn a fasorok között dolgozik? Miért kellett tölgyet telepíteni a a biodiverz, méhészeti célokra készített területre? Mit jelent lelkileg egy agrár-erdészeti rendszer? És milyen közgazdaságilag is kimutatható előnye van a mezővédő erdősávoknak?Ebben az adásban Gribek Dani körbejárja az agrárerdészeti rendszerek világát: a fás legelőktől a bogyós gyümölcsök árnyékben termesztésén át a szántóföldi köztes növénykultúrákig. Vendégeinkkel – Bíró Zsigmond biogazdálkodóval és Keserű Zsolt tudományos főmunkatárssal (ERTI) – megvitatják az ökonómiai előnyöket, a klímaváltozásra adott válaszokat és a hazai jogszabályi környezet kihívásait.Néhány előny kedvcsinálónak:- 1 hektár agroerdészeti terület jövedelme megfelel 0,8 hektár mezőgazdasági és 0,6 hektár erdőgazdálkodási terület együttes hozamának. - A nitrátkimosódás akár 46%-kal is mérsékelhető ezekben a rendszerekben. - A fás legelők nemcsak árnyékot adnak, de például a madárcseresznye vagy a makkoltatás javítja a húsminőséget is. - A mezővédő erdősávok nemcsak a mikroklímát védik, de belépőt jelenthetnek az önkéntes karbonpiacra is.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló4:45 – Az agrárerdészet fogalma és történelmi háttere 9:00 – Környezetvédelmi hatások18:25 – Fás legelők és makkoltatás: Hagyományok az állattenyésztésben 32:30 – Egy biogazda őszinte vallomása: Megérte 26 éve erdőt telepíteni? 37:13 – Bogyós gyümölcsök és fák: Védelem az UV-sugárzás ellen 45:50 – A matek: földegyenérték arány (LER) magyarázata 50:00 – Szántóföldi rendszerek: kombájn a fasorok között1:12:45 – Karbongazdálkodás: plusz bevétel a fák után?1:25:20 – Miért nem terjed itthon gyorsabban a technológia? 1:38:00 – Összegzés és záró gondolatok

Bár sokszor hallani, hogy a tavaszi vetés sikere kizárólag a csapadékon múlik, a szakértők szerint rengeteg olyan tényező van, amit gazdaként mi magunk is befolyásolhatunk a siker érdekében. A legfontosabb alapelv: a tudatosság és a precizitás minden munkafolyamatban.Hogyan érdemes nekikezdeni a tavaszi vetésnek? Mire kell figyelni, és mik a leggyakoribb hibák, amelyek akár a sikerességet, a jövedelmezőséget is negatívan befolyásolhatják? Érdemes-e egyáltalán erről a témáról beszélgetni a legszárazabb hazai vidékeken? Hol van a legnagyobb hiányosság és kockázat az időjárás mellett? A vetőmag minőségében? A gépek tudásában? A sortávban? A munkaerő-hiányban? Vagy éppen a szakmai ismeretek hiányoznak a gyakorlatból?A HEKTÁR Plusz podcast újabb adása, ami ezúttal a Syngenta támogatásával készült, a tavaszi vetés legfontosabb kérdéseit veszi sorra.Gribek Dániel műsorvezető vendégei:- Zilahi András, a Syngenta Agronomy Solution vezetője, agronómiai megoldások fejlesztésének csapatvezetője- Bellai Tamás, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke- Tolnai Péter, a Vaderstad Kft. értékesítési, kereskedelmi vezetőjeCsak néhány tanács a HEKTÁR podcastból:- Hagyjuk el a forgatást, kerüljük a túlművelést- Tavasszal minden felesleges súlyt (orr- és keréksúlyok) érdemes levenni a traktorról, és csökkenteni a guminyomást a talajtömörödés elkerülése végett- Nem minden hibrid alkalmas minden technológiához- Sokan a vetőmagot hibáztatják, miközben a helytelen sebességmegválasztás vagy a rosszul beállított lesodrók okozzák a tőszámhibákat.- A túl nagy sebesség (pl. 15 km/h felett) rontja a mélységtartást, különösen rögösebb vagy mulccsal borított talajokon.- Napraforgónál az 50 cm-es sortáv stabilabb termést és jobb gyomelnyomást mutathat az aszályosabb években is.- A hatékony tápanyag-utánpótlás alapja a mérés, különösen a mélyebb rétegekben.- Használjuk a digitális rendszereket (pl. Cropwise) a táblaspecifikus tőszám- és hibridajánlatokhoz, hogy csökkentsük az időjárási kockázatokat.TARTALOM:0:00 - 5:18 - Bevezető, vlogajánló5:19 - 13:32 - Időjárás vagy más tényező?13:33 – 27:00 - Talajművelési stratégiák és nedvességmegőrzés27:00 – 33:19 - Vetőmagminőség és genetika38:44 – 58:39 - A vetőgép beállítása és a vetés precizitása58:39 – 1:20:23 - Tápanyag-utánpótlás és mérések1:20:23 – 1:41:19 - Geometria és digitális megoldások1:41:19 – 1:51:44 - Összegzés: Vessünk vagy ne?

Milyen hatásai lehetnek az iráni háborúnak a mezőgazdaságra nézve? Változhat-e miatta a vetésszerkezet, és mire lehet készülni a gázolaj vagy a gáz tekintetében? Mit gondolnak a HEKTÁR Nagyágyúi a robottraktorokról vagyis az önvezető eszközhordozókról? Mi a helyzet a határban? Mikor, hogyan kezdődik a tavaszi vetési szezon? És tényleg indul a no-till átállás Lajoskomáromban 2027-től?„Lekötjük a biztos nullát” – hangzik el az adásban az egyik legfájdalmasabb mondat a jelenlegi terményárak kapcsán. A 12. adásban a Hektár Nagyágyúi (Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály) nem finomkodnak: őszintén beszélnek arról a gazdasági és technológiai sokkról, amit a háborúú, az elszálló energiaárak és a kiszámíthatatlan tőzsde zúdított a magyar mezőgazdaságra.Amiről a 12. adásban szó lesz:- Tőzsdei hullámvasút és árfolyamgát- Gázolaj és gázkérdés- Hígtrágya, az új „aranytartalék”- Robotok a határban- Határszemle és no-till kihívások- Sertéspiaci helyzetkép Tartsatok velünk, és tudjátok meg, miért kell „rohadt jól csinálni” azt is, ami éppen veszteséges!TARTALOM:0:00 -Bevezető, vlogajánló3:49 – Terménypiac és tőzsdei bizonytalanság27:50 – Gáz és gázolaj kérdéskör40:58 - Válságstratégiák56:10 – Hígtrágya-technológia: nyűgből precíziós fegyver1:08:40 – Határszemle1:30:40 – Robotizáció és felelősség1:52:09 – Sertéshelyzet-értékelés

Minden esetben csak rossz és veszélyes megoldásokat takar a fekete technológia kifejezés a növényvédelemben? Miért lehet hatékony és milyen előnyei vannak a csökkentett lémennyiségnek, a jelentősen kisebb hatóanyag-dózisnak? Egyáltalán hatékony-e az EAT módszer vagy csak a rezisztenciát erősítik? És miért fontos a víz pH-ja, a kijuttatás időpontja, illetve van-e értelme éjszaka permetezni?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Hegedűs Sándor növényvédelmi szakmérnök, az E.A.T. módszer jó ismerője, szaktanácsadó, aki főként franciaországi példákon keresztül mutatja be azokat a növényvédelmi módszereket, amelyek sok esetben hazánkban fekete technológiának minősülnek, miközben véleménye szerint az megfelelő tudás és gyakorlat mellett nemcsak hatékony, de csökkenti a kijuttatott növényvédő szer mennyiségét is.Ami biztos, hogy a HEKTÁR podcastja egy kifejezetten különleges és nehéz témát dolgoz fel, ami reményeink szerint szakmai vitára sarkallja az ágazat szereplőit. Egy adás, ami szembemegy a dogmákkal.

Február 25-én a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vendége volt a HEKTÁR Nagyágyúk csapata. A szakkollégiumi esten mintegy 100 hallgató és gazdálkodó volt kíváncsi Berend Ferenc, Csepregi Attila, Lajos Mihály és Gribek Dani beszélgetésére, ami ezúttal egy komplex előadásnak felelt meg a jövő generációja számára. A rendhagyó, extra "podcastbeszélgetés" most visszanézhető.A témák:- ökonómia kontra talajvédelem- no-till vagy egyéb talajművelési rendszerek?- pocokgradáció a direktvetés esetében- pockok, rókák, vércsék- erózió és defláció - szél és víz- mekkora lesz az ideális gazdaságméret?- kell-e tarlót hántani?TARTALOM: