Portfolio

Az idei év kifejezetten tragikus volt a szántóföldi növénytermesztés számára, az ágazat ugyanis 5-600 milliárd forintos mínuszt termelt. Ez azért is különösen rossz hír, mert ez jelenti a magyar agrárium egyik meghatározó pillérét, így ha itt súlyos gondok vannak, az még az ország GDP-jére is kihat. Az idei állapotokról, a lesújtó terméseredményekről és a gazdák előtt álló lehetséges menekülőutakról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar családi vállalkozások mindössze 14 százalékának van kidolgozott utódlási terve, miközben a generációváltás, az öröklés vagy egy esetleges cégeladás akár évtizedek alatt felépített vagyonok sorsát is meghatározhatja. A családi vagyontervezés jelentősége ráadásul túlmutat a milliárdos vagyonnal rendelkező vállalkozói körön, bizonyos élethelyzetekben már néhány százmillió forint esetében is indokolt lehet a tudatos felkészülés. Mindeközben átalakult a bizalmi vagyonkezelés adózása: a korábbi végleges adóelőny helyét az adóhalasztás veszi át, és a már működő konstrukciókra is kötelező NAV-ellenőrzések várnak. A bizonytalanságot tovább növeli az egyelőre csak tervezett vagyonadó, amelynek részletszabályai alapvetően befolyásolhatják a vagyonos családok és vállalkozók jövőbeli döntéseit.
Hol húzódik a határ a jogszerű családi vagyontervezés és a pusztán adóelőnyök megszerzésére létrehozott konstrukciók között? Mire kell figyelniük azoknak, akik már rendelkeznek bizalmi vagyonkezeléssel, és mit jelenthet a gyakorlatban az egymilliárd forint feletti vagyonra tervezett évi egyszázalékos adó? Hogyan lehet egyáltalán meghatározni egy családi vállalkozás értékét, és milyen szerepet kaphatnak a következő generáció tagjai a vagyon hosszú távú megőrzésében? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Illés Istvánnal, az Apelso Wealth Management alapító cégtársával.
A podcast az Apelso támogatásával jelenik meg
See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az európai gáztárolók évek óta nem látott alacsony töltöttséggel fordulnak rá az őszi beszerzési szezonra, miközben a hormuzi bizonytalanság, az LNG-piac feszültségei és az orosz gáz 2027-es kivezetése egyszerre tartják idegesen a piacot. Magyarország ellátásbiztonsági szempontból egyelőre nem áll rosszul: a hazai tárolói töltöttség magasabb az uniós átlagnál, a régiós infrastruktúra sokat fejlődött, és több irányból is érkezhet forrás. Az árakkal viszont már egészen más a helyzet: a szűkebb kínálat, a drága LNG, a tranzitköltségek és a geopolitikai kockázatok miatt könnyen lehet, hogy nem a gáz mennyisége, hanem az ára lesz a tél legnagyobb kérdése.
A horvát, román, osztrák és szerb útvonalakról, a Neptun Deep jelentőségéről, a tárolói stratégiáról és az orosz gáz utáni korszakról az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fritsch Lászlóval, az MVM ONEnergy kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével és Szokodi Gáborral, az FGSZ Földgázszállító Zrt. kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az arany sokáig olyan befektetésnek tűnhetett, amelyhez komoly vagyon kell, ma azonban már akár néhány százezer forintért is lehet kisebb aranytömböt vagy érmét vásárolni. De vajon jó ötlet most beszállni, amikor az arany ára az elmúlt években látványosan emelkedett? És egyáltalán: mit veszünk, ha aranyba szeretnénk fektetni?
Érdemes egyszerre nagyobb összeget aranyra költeni, vagy jobb apránként vásárolni? Ugyanolyan befektetés egy aranytömb, egy érme és egy aranyékszer? Mi történik, ha később gyorsan pénzre van szükségünk, hol lehet biztonságosan tartani a megvásárolt aranyat, és tényleg lehet úgy pénzhez jutni belőle, hogy nem adjuk el? Az aranybefektetéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, gyakori tévhitekről és kevésbé ismert lehetőségekről Pintye Lászlóval, a BÁV Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

A világ két legnagyobb hatalmú embere fogott kezet múlt héten Washingtonban. Donald Trump kiterítette a vörös szőnyeget Hszi Csin-ping kínai elnöknek, akit a Fehér Házban ünnepi fanfárral, katonai bemutatóval és légi parádéval fogadtak. Miközben egyre nő az aggodalom a mesterséges intelligencia szélsebes fejlődése miatt, a világ két élen járó AI-nagyhatalmának gálavacsorájára az amerikai techipar színe-java is meghívást kapott. A pompára ugyan nem lehetett panasz, de a csúcs nyilvános, konkrét eredményeit a várakozásoknak megfelelően egy díszszalvétára is fel lehetne firkantani: az amerikai és kínai döntéshozók január 10-ig meghosszabbították a tavaly kötött vámháborús fegyverszünetet, megállapodtak a vámok kölcsönös mérsékléséről mintegy 60 milliárd dollár értékű termékre vonatkozóan, és döntöttek egy "AI-forródrót" létrehozásáról is. Az olyan égető geopolitikai ellentétek kapcsán, mint az iráni háború vagy Tajvan, azonban látszólag még ennyi eredményt sem tudtak felmutatni. De vajon Trump tényleg elmenne odáig, hogy amerikai fegyvereket szállítson a legnagyobb riválisának, Kínának? És meddig tartható fenn a két szuperhatalom közötti törékeny stratégiai egyensúly?

A Global Insight legfrissebb adásában többek közt erről is beszélgettünk Matura Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.
See omnystudio.com/listener for privacy information.