Portfolio

Az európai vállalatokra nehezedő költségnyomás egyre fontosabbá teszi, hogy mely feladatokat érdemes saját munkavállalókkal ellátni, és melyeket célszerű külső szolgáltatókra bízni. Bár első pillantásra a kiszervezés költségesebbnek tűnhet, hiszen a szolgáltató nyereségét is meg kell fizetni, a két modell összehasonlítása korántsem ilyen egyszerű. A bérek mellett ugyanis a munkaszervezéssel, az eszközökkel, a munkaerőhiánnyal, a szakmai irányítással és a működési kockázatokkal is számolni kell. Eközben a digitalizáció és az automatizáció új lehetőségeket nyit a létesítményüzemeltetés hatékonyságának javítására.
Milyen rejtett költségek miatt bizonyulhat végül drágábbnak egy látszólag olcsóbb megoldás? Miért dönthet úgy egy vállalat, hogy a korábban visszaszervezett feladatait ismét külső szolgáltatóra bízza? Hogyan lehet megőrizni az ellenőrzést a kiszervezett munkák felett, és milyen megtakarításokat hozhatnak az új technológiák?
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Jakubik Gáborral, a LIWO Group nemzetközi sales vezetőjével.
A podcast a LIWO Group támogatásával jelent meg.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

A hulladékgazdálkodás egyre kevésbé pusztán arról szól, hogyan szabadulunk meg attól, amire már nincs szükségünk. Az elektrifikáció, az akkumulátorok, a napelemek és az elektronikai eszközök terjedésével is egyre több olyan hulladék keletkezik, amelyből értékes, esetenként stratégiai jelentőségű nyersanyagokat lehet visszanyerni. Az ALTEO a nyáron tette közzé körforgásos gazdasági szegmensének stratégiai kitekintését; ennek kapcsán a podcastban a szegmens előtt álló lehetőségeket és kihívásokat jártuk körül.
Lehet-e a hulladék Magyarország egyik új nyersanyagforrása, és mikor éri meg itthon kiépíteni a feldolgozókapacitást ahelyett, hogy az anyag külföldre kerülne? Mit jelent az akkumulátoripar lassulása egy olyan piacon, ahol a gyártási hulladék már most is keletkezik? És hogyan lehet üzletileg tervezni az évekkel vagy évtizedekkel később tömegessé váló napelem- és energiatároló-hulladékkal?
Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk:
Simon Anitával, az ALTEO Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesével, valamint
Kovács Domonkossal, az ALTEO Nyrt. M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével.
A podcast az ALTEO támogatásával jelent meg.

See omnystudio.com/listener for privacy information.

A biogázról jóval kevesebb szó esik, mint a nap- vagy szélenergiáról, pedig egyszerre kínálhat megoldást hulladékkezelési, emissziócsökkentési és energiarendszeri problémákra. A technológia nem új, sőt műszakilag kiforrott, legnagyobb előnye, hogy nem időjárásfüggő, hanem szabályozhatóan termelhető. Magyarországon az alapanyag-potenciál, a gázinfrastruktúra és a villamosenergia-hálózati kapcsolódás lehetőségei is adottak, a jelenlegi biogáztermelés pedig a szakértők szerint akár megháromszorozható lenne. Az igazi kérdés azonban nem a technológia, hanem a kiszámítható piaci és támogatási környezet: a Jedlik Ányos Program fontos lendületet adhat a szektornak, de önmagában nem biztosítja a hosszú távú működést. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragoncza Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk a témában.
Az EnergyTalks a Portfolio és a Magyar Energiakereskedők Szövetségének közös podcastje.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

A magyar erdők állapotáról az elmúlt hetekben parázs viták dúltak, amelyek fókuszában a természetvédelem és az erdőgazdálkodás eltérő szempontjai, valamint a szeptember 30-án lejárt fakitermelési moratórium álltak. Hogy feloldható-e valaha a két oldal közti ellentét és milyen jövő várhat a magyar erdőkre a fokozódó aszály közepette, arról beszélt az Alapvetés podcastban Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő programjának vezetője.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az elmúlt évek alaposan próbára tették a magyar építőipart, és vele együtt az építőanyag-gyártókat is. A beruházási aktivitás visszaesése, az állami fejlesztések lassulása vagy elhalasztása, a magas finanszírozási és működési költségek, valamint a lakásépítések gyengélkedése egyaránt szűkítette a piacot. Eközben az alapanyagok és a munkabérek drágulása is komoly nyomást helyezett a gyártókra, és a gyenge kereslet miatt a megnövekedett költségeket nem minden esetben lehetett áthárítani a vásárlókra.
Hosszabb távon ugyanakkor jelentős feladat és egyben komoly piac is áll az ágazat előtt, hiszen a magyar épületállomány jelentős része energetikai korszerűsítésre és felújításra szorul. De mi kell ahhoz, hogy valóban elinduljon egy szélesebb felújítási hullám? Mekkora szerepe lehet ebben az állami támogatásoknak, és hogyan lehet elkerülni, hogy ezek csak az árakat hajtsák fel? Mit tudnak tenni közben az építőanyag-gyártók a költségek emelkedése, az erősödő verseny és a bizonytalan kereslet mellett, és milyen fejlesztésekkel készülhetnek egy későbbi piaci élénkülésre? Erről kérdeztük Kelemen-Makai Lajost, a Meton Építőanyaggyártó Kft. ügyvezetőjét.

A podcast a Meton Építőanyaggyártó Kft. támogatásával jelent meg.
See omnystudio.com/listener for privacy information.