Portfolio

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát?
A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az ESG sok vállalatnál még mindig közelgő megfelelési feladatként jelenik meg, a nagyobb cégek egy részénél azonban már évek óta a működés része. A Waberer’s ebben a körben is érdekes példa: tőzsdei nagyvállalatként, nemzetközi logisztikai szereplőként, egy jelentős kibocsátással járó iparágban működve kell megfelelnie az ügyfelek, a befektetők és a szabályozók elvárásainak. A vállalatnál az elmúlt években nemcsak fenntarthatósági stratégia és jelentéstételi rendszer épült ki, hanem ESG- és CSR-bizottságok, belső felelősi hálózat, valamint olyan célok is megjelentek, amelyek a vezetői bónuszrendszerbe is bekerültek.
Mennyire lehet gyorsan zöldíteni egy logisztikai vállalat működését, ha az alternatív járművek és üzemanyagok továbbra is jelentős többletköltséggel járnak? Hogyan lehet a jelentéstételi kényszer mellett valódi fenntarthatósági fejlesztéseket végrehajtani? Mit tanulhatnak azok a kisebb és közepes cégek, amelyek csak most kezdenek felkészülni az ESG-adatszolgáltatásra? Hogyan lehet támogatni a nemek közötti kiegyensúlyozottabb részvételt a logisztikában, és milyen szerepe lehet ebben az Év Női Logisztikusa díjnak? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tóth-Patai Krisztinával, a Waberer’s ESG és CSR igazgatójával.
Az epizód a Waberer's támogatásával jelent meg.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

A biológiai sokféleség drámai csökkenése nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az emberi egészséget, az élelmezésbiztonságot és a gazdaság hosszú távú stabilitását is veszélyezteti. Nem véletlen, hogy a világ ambiciózus célokat tűzött ki a biodiverzitás védelmére, az október 19-30. közti jereváni csúcson megvitatott első globális felülvizsgálat azonban arra figyelmeztet, hogy a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez jóval gyorsabb előrelépésre lenne szükség, azaz a megvalósítás üteme messze elmarad a szükségestől.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unió is dolgozik a természet-helyreállítási rendeletben meghatározott célok megvalósításán, amely szintén komoly lépéseket vár el a tagállamoktól, hiszen 2030-ig az unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékán ír elő helyreállítási intézkedéseket.
De vajon hol tart a biodiverzitás védelmében Magyarország, melyek lesznek a következő évek legfontosabb hazai feladatai és hogyan érinti mindez az agrártermelést? Erről kérdeztük az Alapvetés podcastban Kőrösi Leventét, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium biológiai sokféleségért felelős államtitkárát.
See omnystudio.com/listener for privacy information.

Viktor Athénból nemcsak történelmi és futballélményekkel tért vissza az Invest stúdiójába, hanem egy tőkepiaci tanulsággal is: Görögország a válságok után látványosan visszatért a befektetői térképre. Áronnal megnézték, hogyan lett az egykori államcsőd-közeli országból az elmúlt évek egyik izgalmas tőzsdei sztorija, és hogyan kerül egy Coca-Cola-palackozó cég a görög index egyik legfontosabb szereplői közé. Innen fordulunk rá az amerikai félidős választások piaci következményeire, különösen arra, hogy a politikai fordulat miként érintheti az adatközpont-építéseket és az AI-részvények körüli hangulatot. Szó lesz az Anthropic készülő IPO-járól is, amely az AI-korszak egyik legnagyobb tőzsdei mérföldköve lehet, emellett beszéltek a Ferrari és a Porsche eltérő luxusstratégiájáról, a kínai tőzsdei beavatkozások tanulságairól, a Binance körüli kriptós incidensről, és az OTP paraguayi befektetéséről is.
Főbb részek:
Intro – (00:00)
Görög élmények, görög tőzsde – (00:44)
Félidős választások értékelése – (12:14)
Fog venni Áron Anthropicot? – (17:32)
Jelentenek a legnagyobb techcégek – (23:09)
Repeszt felfelé a Ferrari – (31:16)
Kirabolták a Binance-t – (36:51)
Kínában ha baj van, leállítják a kereskedést – (42:49)
OTP: parányi paraguayi kitettség – (50:39)
Kötvénypercek – (57:26)
Long/Short játék – (59:52)
A műsor edukációs és szórakoztató céllal készül, így az abban elhangzó beszélgetés semelyik eleme nem minősül befektetési tanácsadásnak. Amennyiben valódi, hivatalos befektetési tanácsot szeretne, akkor keresse az Invest szakmai partnerét, a Portfolio Investment Servicest. Ez a Portfolio Csoport privátbanki üzletága az Erste Befektetési Zrt. függő ügynökeként, és itt többek között olyan szakemberek segítik az ügyfelek befektetési döntéseit, mint Nagy Viktor és elemző kollégái.
Kérdezz Árontól és Viktortól! Küldj kérdést az invest@portfolio.hu email címre, vagy kommentben a Youtube videó alá, hogy akár az adásban válaszoljanak rá szakértőink!
#invest #portfolio #tőkepiac #tőzsde #befektetés #ferrari #trump #anthropic #görögország #binance #kriptó #usa
A tőkepiaci podcastban elhangzó információk és elemzések az elemzők magánvéleményét tükrözik. A podcastban elhangzó állásfoglalások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Tájékoztatjuk, hogy bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen tőkepiaci podcast nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
See omnystudio.com/listener for privacy information.

Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozhatunk olyan – gyakran gyógyíthatatlan betegségekre kifejlesztett – személyre szabott, innovatív terápiákkal, amelyek korábban csak a leggazdagabbak számára voltak elérhetőek. Bár ezek a modern kezelések még mindig rendkívül költségesnek tűnnek, a gyógyszerfejlesztés összetett ökoszisztémája, a hosszú távú kutatási ciklusok és a szabadalmi rendszerek mögött szigorú gazdasági összefüggések állnak. Ugyanakkor egyáltalán nem elrugaszkodott vagy elképzelhetetlen, hogy ezek a korszerű terápiák előbb-utóbb – akár részben – a társadalombiztosító által is finanszírozhatóvá váljanak, hiszen a betegek gyógyulása révén elért hosszú távú társadalmi és gazdasági megtakarítások igazolhatják a ráfordítást.
Milyen gazdasági mechanizmusok és fejlesztési ciklusok határozzák meg az innovatív gyógyszerek árát és megtérülését? Érdemes-e finanszírozni olyan terápiákat, amelyek teljes gyógyulás helyett csak az élet pár évvel való meghosszabbítását ígérik? Milyen lemaradásokkal küzd Magyarország az új terápiákhoz való hozzáférésben, és milyen rendszerszintű döntésekre lenne szükség a hazai közegészségügy fejlesztéséhez?
Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatójával.
Az epizód az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének támogatásával jelent meg.
See omnystudio.com/listener for privacy information.